Az aktív szén előállításához számos nyersanyag létezik, beleértve a kókuszdióhéjat, a gyümölcshéjat, a fát és a szenet. Ezen típusok közül a kókuszhéj aktív szén a legdrágább. Magasabb ára a más aktív szénfajtákhoz képest kiváló adszorpciós teljesítményének tulajdonítható.
Van-e tudományos alapja a kókuszdióhéj aktív szén jobb adszorpciós hatásának? Pásztázó elektronmikroszkóppal a tudósok összehasonlították a kókuszdióhéj aktív szén, a gyümölcshéj aktív szén és a szén{0}}alapú aktív szén pórusméret-eloszlását. Az eredmények azt mutatják, hogy a kókuszdióhéj aktív szénnel büszkélkedhet a legbőségesebb és legkifejlettebb pórusszerkezet közöttük. Pórusátmérője 20 000-szerese a formaldehid molekuláénak, míg a biológiai kerámiáé mindössze 500-szorosa. Az adszorpcióelmélet szerint az adszorpciós hatást a pórusméret és az adszorbeálandó anyagok molekulamérete közötti arányos kapcsolat határozza meg. Ez magyarázza a kókuszdióhéj aktív szén rendkívül erős adszorpciós képességét.
Az aktív szén esetében a nagyobb és dúsabb pórusok jobb adszorpciós teljesítményt jelentenek. Például az emberek ismerik a szivacsok jó adszorpciós képességét, de lehet, hogy nem sokat tudnak a kókuszhéj aktív szénéről. A szivacs számos apró pórusának köszönhetően erős adszorpciós tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek képesek felszívni a vizet a belső üregeibe. Vízzel telítve a tömege jelentősen megnő, elsősorban a víz nagy fajsúlya miatt.
A kókuszdióhéj aktív szén adszorpciós erejének megértéséhez íme egy élénk analógia: Ha 1 gramm kókuszdióhéj aktív szén összes pórusfala teljesen kibontva lenne, akkora területet fedne le, mint egy kosárlabdapálya. Ez tökéletesen magyarázza kiemelkedő adszorpciós teljesítményét.
