Az aktivált szén különböző termelési folyamatainak elsősorban a fizikai aktiválást és a kémiai aktivációt tartalmazzák, amelyek jelentős különbségeket mutatnak az alapelvben, a berendezésekben, a hőmérsékletben és az alkalmazandó alapanyagokban.
1. Physical Activation módszer
A fizikai aktiválás magas hőmérsékletű gőzt, füstgázt vagy nitrogént használ az aktiváló közegként, és a 800-1000 fok közötti hőmérsékleten érintkezésbe kerül. Ez a módszer megnyitja a zárt pórusokat a nyersanyagban, kibővíti a meglévő pórusokat, és újakat alkot, végül az aktivált szén pórusszerkezetét fejlettebbé teszi. A fizikai aktiválás alkalmas különféle típusú aktivált szén előállítására, ideértve a szén alapú, faalapú és gyümölcshéj aktivált szén előállítását.
2. Kémiai aktiválási módszer
A kémiai aktiválás magában foglalja a nyersanyagok kémiai reagensekkel történő kezelését (például foszforsavat, cink -kloridot stb.) Az aktív anyagok ioncserélő és adszorpciós tulajdonságainak fokozása érdekében. Ez a módszer alacsonyabb hőmérsékleten érheti el az aktivációt, és kifinomultabb és egységesebb pórusszerkezeteket eredményezhet. A kémiai aktiválás különösen alkalmas az olyan alapanyagok, mint a fa vagy a gyümölcshéj aktiválására, lehetővé téve a magas adszorpciós képességű aktivált szén előállítását.
A fizikai aktiválási módszer alkalmas különféle típusú aktivált szén előállítására, beleértve a szén-, fa- és gyümölcshéj aktivált szén előállítását. Az általánosan használt berendezés fluidizált kemence, forgó kemence és függőleges karbonizációs kemence.
A kémiai aktiválási módszer különösen alkalmas fa vagy héj nyersanyagokra, és magas adszorpciós képességű aktivált szén előállítása. A közös kémiai reagensek közé tartozik a foszforsav, a cink -klorid stb.
https://www.naturecarbon.com/high-performance-carbon/
